Napjaink

Az első nemzetközi curlingszövetség, vagyis a World Curling Federation 1966-ban, április 1-én alakult, jelenleg Afrikát kivéve négy földrészről 45 tagországa van. 1959 óta jegyzik a világméretű versenyeket - eleinte mégcsak kanadai és skót férfiak részvételével. 1968-ban nevezték el World Curling Champoinships-nek, azelőtt Scotch Cup volt. 1975-ben a férfi-női európabajnokság is megszületett, a European Curling Federationnel együtt, melynek ma 34 tagja számláltatik. Hölgyeknek 1979 óta (Perth, Skócia) rendeznek világversenyt, 1989-ben már egy helyen és időben az urakkal, egészen 2004-ig. Bővebben: nemzetközi szövetségek, bajnokságok.

A sportág olimpiai múltja egészen 1924-ig nyúlik vissza, Chamonix-ban ugyanis már bemutatták a curlinget, ám nem aratott nagy sikert. Később még öt alkalommal jutott el a bemutatásig (1932, 1936, 1964, 1988, 1992), mire az 1998-as naganoi téli olimpián végre először érmet is osztottak. A férfiaknál Svájc győzött, Kanada és Norvégia az ezüst és bronzérmes, míg a hölgyeknél Kanada, Dánia, Svédország volt a sorrend. Dátum szerint - vagyis történelmileg - a kanadai nők nyertek először, Sandra Schmilrer skippel. Curling berkekben nagy büszkeség övezi mind ezt az első olimpiai aranyérmet, mind a kapitány hölgyet, kinek nevén azóta alapítvány működik, hogy 2000-ben rákbetegségben elhunyt. 2002 februárjában, Salt Lake Cityben is folytatódott az olimpiai megmérettetés, ezúttal norvég csapat kapott aranyat a naganoi bronz mellé, Kanadát győzte le, harmadik lett Svájc. A hölgyeknél 18 éve először kapott Nagy-Britannia téli olimpiai aranyérmet (fontos tudni, hogy az olimpián kívül Anglia, Skócia és Wales általában külön zászló alatt szerepel: ez esetben skót volt a siker), második Svájc és harmadik Kanada.

A curling ma is gyarapszik szerte Kanadában, több mint 3000 klub létezik, ahol egymilliónál is több férfi, nő és gyermek űzi a sportot (csak az összehasonlítás miatt: a szintén felsőkategóriás Ausztria 100 körüli állandó játékossal számolhat...). A Regina Stadionban rendezett bajnokságok némelyike alatt 54.000 néző(!) is összegyűlhet élvezni a mérkőzéseket.

Egyéb országokban is nagy népszerűségnek örvend ez a sport, például Svájcban közel 80 klub működik. Itt található a legtöbb természetes, szabadtéri jégfelszín a magaslatokon, különösen decemberben és januárban. Svájcon kívül még többek között Angliában, Svédországban, Norvégiában, Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Dániában, Finnországban, Kínában, Japánban, Dél-Koreában, Ausztráliában és Új-Zélandon működik több-kevesebb klub, országos szövetség viszont majnem minden fejlett országban, hazánkban is létezik.

Szerte a világon talán minden napra jut curlingviadal. Ennek a sportnak ugyanúgy vannak sztárjai - méginkább, mióta olimpiai sportág -, mint a labdarúgásnak vagy a tenisznek. A curlingben is vannak magas összdíjazású profi bajnokságok, melyek "hősei" a curlingezésen kívül könyvet írnak a taktikákról, curlingiskola-igazgatók, vagy pedig - a berkeken belül - világhírű edzők.

A curlingbajnokságok élő és egyéb televíziós közvetítésének műsorideje észrevehetően nőtt az utóbbi néhány évben: bajnokság idején az európai sportcsatornán naponta legalább 3-4 órán át lehetett követni a meccseket. Remélem, egy magyar nyelvű honlap hozzásegíti a tisztelt érdeklődőket, hogy ez a tendencia hazánkra is vonatkozzon...

2002. 11. 28.

Az oldalon található írások, saját készítésű táblázatok, ikonok és képek a szerző előzetes  engedélyével és nevének, valamint a dátum és forrás feltűntesével (Lelovics Melinda, 2002-2010 www.curling.hu) idézhetők illetve adhatók tovább!