A pálya

Sima jég. Mármint tükörsima, szigorúan vízszintes, hófehér jégpálya. Desztillált vízből készül, aminek megvan az a komoly előnye, hogy a fagyástól kikristályosodott ásványi sóréteg nem akadályozza a szabad csúszást - nagyjából négyszer sebesebb. Ez olyan sokat számít, hogy „sima” hokipályán versenyszinten nem is érdemes gyakorolni… Elég egy hajszál, rög vagy egyéb por-szennyeződés és a kő centiméterekkel eltérhet jól megtervezett (és jól is kivitelezett) céljától. Az is előfordul, hogy egyszerűen lecsúszik a pályáról. Vegytiszta jégen a pörgés (curl) is folyamatos, vagyis sokkal inkább kiszámítható és irányítható. A jég hőmérséklete -4 °C, vastagsága 1.5-2 cm. A csarnok légterének is megadott, állandó szinten tartott hőmérséklete van: közvetlenül a jég fölött fagypont körüli, mellmagasságban (150 cm) max. 6 °C-os az „idő”.

A pálya lehet fedett, ami sokszor csak "sebtiben átalakított" hokiterep (a curlingjég elkészítése kb. 1 hétig tart), vagy kifejezetten curlingcsarnok 2-10 játéktérrel - ezeket látni a TV-ben. És van szabadtéri pálya is, illetve pályák sokasága, amikor a tömeges amatőr részvevők egy szép, hegyekkel körülvett tavon, jó esetben napsütésben, napokon át játszanak - hivatalos nemzetközi bajnokság ilyen terepeken nincs, nem szabályos. Az első fedett jégpálya Kanadában épült, cirka 100 éve.

Egy fedett pálya gondozásra szorul, utánoznia kell a szabad ég alatti tavak előnyös és az évszázadokon át megszokott tulajdonságait. A műjég felszíne oly tökéletesen sima, hogy szinte már gátolja a kő haladását, aminek homorú feneke miatt vákuum keletkezhet a felületek között. Minél nagyobb felületen érintkezik a kő és a jég, annál nagyobb az amúgy alig észlelhető surlódás. Ennek érdekében meleg vízpárát permeteznek a jégre közvetlenül játék előtt és 10 endes meccseken az 5. end után, mire az smirgliszerűen kis dudorok sokaságává fagy, ami nagyban meg is könnyítí a csúszást, amikor a söprűvel ezeket a szemcséket olvasztják, azaz vizesítik meg. (Biztosan vezettetek már autót vizes macskakövön...)

Nagyon pontosnak tűnő, közel sem kerek számokkal meghatározott adatokat láthasz a képen, melyek egy szabályos pálya különböző alakzatainak méretére vonatkoznak. A méterben megadott adatok szigorúan betartandók mindenféle nemzetközi curlingversenyen, centiméteres pontossággal. Akkor miért nincsenek a számok leegyszerüsítve, kérdezhetné az érdeklődő. Ennek oka kézenfekvő: a hagyományossá vált, másfélszáz éve letett szabályok láb (foot) mértékegységben írattak meg, ami ma is használatos az angolszász országokban, ellenben az európai kontinenssel, és persze velünk. A könnyebb érthetőség kedvéért számoltam át méterre. Sajnos elveszítették kerekségüket.

A pálya mindkét végén található színes körökből álló ház. Ennek hagyományos és praktikus okai is vannak: az amúgy is hosszú játék minden endje között "térfélcsere" következik, így 320 kilónyi követ nem kell keresztülhajtani az egész pályán.

Nagyobb nézetért kattints a grafikára!

 

Hossza: 45.5 m

Szélessége:

Foot line (pálya vége) és hack line (lábtartó vonala) között: 1.22 m

Hack line és tee line (kör felezővonala) között: 3.66 m

Tee line és hog line (ahol el kell engedni a követ) között: 6.40 m

Két tee line között: 21.95 m

House

A ház körgyűrűi a céltáblához hasonlóan színesek, rendszerint kék és piros, közte fehér sávval. A tee szintén általában fehér, olykor tartalmazza a klub címerét, a sportesemény vagy a szponzor logóját. A házat a hack felől érinti a back line, melynek szerepéről még írok bővebben.

Külső körgyűrű külső és belső sugara (radius):

1.83 m - 1.22 m

Belső körgyűrű sugarai:

0.61 m - 0.15 m -ez utóbbi a tee, melynek közepe a button.

2002. 11. 28.

Az oldalon található írások, saját készítésű táblázatok, ikonok és képek a szerző előzetes  engedélyével és nevének, valamint a dátum és forrás feltűntesével (Lelovics Melinda, 2002-2010 www.curling.hu) idézhetők illetve adhatók tovább!